Jebel Ichkeul Nemzeti Park
Nem mindennapos kirándulást tehetünk, ha Bizertéből autóval ellátogatunk Tunézia egyik nemzeti parkjába. A Jebel Ichkeul Nemzeti Parkban emelkedő Ichkeul-hegy és a szintén ez a nevet viselő tó a halak, a vadállatok, de főképp a madarak paradicsoma. A park Észak-Afrika legjelentősebb madarakat és vadállatokat védő övezete. Érdemes piknikezésre készülünk, mivel útközben nem igazán találni vendéglátóhelyet. Félnapos túra.
1. Lac de Bizerte
A Bizerte-tavat katonai létesítmények és füstöt okádó gyárak csúfítják el, mégis alapvető szerepe van a Lac Ichkeul (Ichkeul-tó) ökológiai egyensúlyában, mellyel az Oued Tinja nevű sekély folyó kapcsolja össze.
2. Tinja
Tinja faluját folyó fogja közre. Rengeteg halászhálót vehetünk észre, melyekkel Lac Ichkeulből a tenger felé úszó angolnákat és márnákat igyekeznek elfogni. A tó bonyolult gátrendszerének a feladata, hogy más gátak hatását csökkentve megfelelően magasan tartsa a vízszintet.

Jebel Icheul mészkőhegye
A Ichekeul-tó vízszintje alkalmanként olyan alacsony, hogy az már az élővilágot fenyegeti. Ennek oka, hogy a tó mellékfolyóin lévő gátak mind kevesebb vizet jutatnak a tóba, mert a vizet turistalétesítmények kiszolgálására és öntözésre használják.
Tinja mögött öt kilométerre, a manteuri útról jobbra kanyarodó elágazás vezet a Jebel Ichkeul Nemzeti Parkhoz.
3. Jebel Ichkeul Nemzeti Park
A jobbra eső mocsárvidéken bivalyokat vehetünk észre. 1729-ben telepítették be ezt a fajtát. A túlzott révén 1963-ra mindössze három nőstény maradt, számuk azonban a tenyésztés révén napjainkra gyarapodni kezdett. A Jebel Ichkeul lábánál induló kavicsút elhalad egy kőfejtő mellett, ahol mocsári náddal fedett, egyszerű kőkunyhók csoportjára bukkanunk.

Ichkeul-tó
Az itt lakók abból élnek, hogy a kőfejtőkben dolgoznak, illetve birkát és szarvasmarhát tenyésztenek. Az állatokat gyakran csipkebokrokkal bekerített terület mögé zárják, melyre az asszonyok színes ruháikat teregetik mosás után.
Az út egy félsziget fás hegygerincén vezet tovább, és az Ökológiai Múzeumban végződik, ahol betekintést nyerhetünk a park lenyűgöző madár- és vadvilágába. A múzeum melletti kilátóhelyről nagyszerű kilátás kínálkozik a tóra. Kiterjedt, náddal szegélyezett területet látunk, telis-tele vízimadarakkal.
A tó túl sekély a hajókázáshoz. A már évek óta gondot okozó alacsony vízszint révén a Lac de Bizerte sós vize elkezdet beáramlani a folyóba, veszélyeztetve azokat az édesvízi növényeket, melyeken a tó törékeny ökológiai egyensúlya nyugszik.

Ichkeul National Park hegyei és tó
A tóhoz Kelet-Európából minden évben kb. 150.000 vízi költöző madár érkezik. Többségük október és február között tartózkodik itt, némelyikük azonban egészen tavaszig mard. A múzeumból indul egy ösvény a hegyről északra eső partszakasz irányába, ahol még több kilátóhely vár minket.
Maga a Jebel Ichkeul egy lenyűgöző mészkőhegy, 511 méteres magasságra emelkedik a tó déli oldalán. A XIII. században királyi vadászterületként használták. A vadvilág ma is jelenlévő képviselője a vaddisznó, a sakál, a vidra, a teknősbéka, a tarajos sül és a manguszta. Több ösvény is vezet a hegyre. Ezekről egy kis odafigyeléssel a múzeumhoz jutunk vissza.