Őskor
200.000 évvel ezelőtt kőkorszaki emberek népesítették be a Cap Bon-félszigetet, Kelibia térségét.
i.e. 6000
A jégkorszak végén kialakul a Szahara.
i.e. 4500
Capsiak érkeznek keletről. Délen, Gafsa közelében telepedtek le.i.e. 1100-600
i.e. 1100-600
A főníciaiak megalapítják Karhagót, Bizertét, Uticát és Sousse-t, mint Spanyolországba vezető kereskedelmi útvonalon lévő őrhelyeket. Karthágó lesz a főníciaiak tunéziai központja, mely az i.e. V-IV. században éli fénykorát.
i.e. 600-300
A görögök és karthágóiak a Földközi-tenger nyugati része feletti uralomért küzdenek.
i.e. 264-241
Három pun háború
i.e. 218-201
Karthágó és Róma közti háború
i.e. 149-146
Hannibal karthágói hadvezér a második pun háború során 300 elefánttal átkel Franciaországon és az Alpokon, hogy megtámadja Rómát.
i.e. 146
A rómaiak legyőzik a földig rombolják Karthágót.
i.e. 46.
Augustus római császár újjáépíti Karthágót.
Az ókori Karthago romjai
i.e. 30- i.sz. 250
A római uralom alatt virágzik és terjeszkedik az ország, délen Chott el-Jerid, nyugaton Marokkó határolja.
200-312
A kereszténység megjelenése Afrikában, miután Constantinus római császár áttért a keresztény hitre.
312-533
A római birodalom felbomlása és bukása. 439-ben egy germán törzs, a vandálok törzse Spanyolországon átjutva elfoglalja Észak-Afrikát. Megszállják Karthágót, és véget vetnek a rómaiak afrikai uralmának.
533-646
A bizánci uralmat Justinianus császár szilárdítja meg fővárosából, Byzantiumból(későbbi Isztambul) irányítva. Hatalmas erődök épülnek Sveitlában és Haidrában, hogy fenntarthassák az uralmat a lázadó bennszülött berber lakosság felett.
647-800
Egy új vallás, az iszlám zászlaja alatt új megszállók érkeznek keletről.
670
Okba ibn Nafaa al-Fihri megalapítja Kairouant, és Tunéziát a damaszkuszi kalifa által irányított Umayyad Birodalom részévé teszi.
800-909
Ibrahim ibn Aghlab kikiáltja magát Tunézia kormányzójának és örökös emírjének. Megkezdődik az Aghlabidák évszázados aranykora, melynek során figyelemre méltó épületek, például fallal körülvett medinák és ribatok épülnek Sousse-ban és Monastirban.
909-1229
Muzulmán dinasztiák (Zirik, Almohadok, Almorovidok) követik egymást Tunézia trónján. Az országban zűrzavar uralkodik, a lakosság széttagozódik.
1207-1574
Tunisz a Hafszida-dinasztia fővárosa. Az ország visszanyeri kereskedelmi jelentőségét, és újra kapcsolatba kerül Európával. Virágzik a kultúra. Számos mecset épül andalúziai stílusban, ami a tunéziai építészet védjegyévé válik.
Habib Bourguiba, Tunézia első miniszterelnöke felvonja Tunézia zászlaját (1956)
1534-1574
Spanyol-török küzdelem az uralomért. Egymást követik az uralkodók a trónon. Végül V.Károly Habsburg császár bábherceget helyez a trónra a spanyolok által támogatott Hafszida-uralkodó személyében.
1574-1881
Tunézia az Oszmán Birodalom tartományává válik. A Le Kef körüli belföld és tengerpart az örökös bej kezébe kerül. Délen és a középső síkságon élő törzsek megőrzik függetlenségüket.
1861
Tunézia az arab világban elsőként fogalmazza meg alkotmányát.
1881-1956
Franciaország megszállja Tunéziát. A névleges uralkodó változatlanul a bej, viszont megindul a francia betelepülés és a francia termékek beáramlása az országba. Elemi oktatásra a lakosság mindössze 10 százaléka jogosult, ami biztosítja, hogy a tunéziaiak továbbra is munkások és szolgálók maradjanak.
1920
Megalakul Desztur Párt, mely függetlenséget követel a franciáktól. A követelést a franciák elutasítják.
1934
Brit csapatok bevonulása Tuniszba (1943)
A Desztur Párt erőtlen és a szervezetlen. Habib Bourguiba megalapítja Neo-Desztur Pártot. Sorozatos letartóztatások után száműzik Burguibát.
1956
A franciák teljes függetlenséget adományoznak Tunéziának.
1957
Habib ben Ali Bourguiba megszüneteti a monarchiát.
1956-1987
Bourguiba elnöksége valójában jótékony parancsuralom, melynek során széles körű szociális reformok születnek. Amerika- és nyugatbarát politika kezdődik.
1959
Tunézia alkotmánya rögzíti, hgoy az ország elnöke kizárólag mohamedán lehet.
1987
Ben Ali , Tunézia elnöke (1989.–2011.)
Bourguiba visszavonulásra kényszerül. Egy palotapuccs során Ben Ali tábornok szerzi meg hatalmat.
1999
Megtartják az első többjelöltes elnökválasztást.
2000
Habib ben Ali Bourguiba halála, csendes temetése Monastirban.
2001
Iszlám fundamentalisták bombát robbantanak Djerba szigetén, El-Ghriba mecsetben. Húszan életüket vesztik.
2002
Egy népszerű referendumot követően jelentős alkotmányos reformra kerül sor.
2004
Megrendezik az ország második több résztvevős választását. Az ellenzék, a Demokratikus Progresszív Párt két nappal a választás előtt visszalép. Ben Ali a szavazatok 94%-át szerzi meg és újabb ötéves ciklusra kap megbízatást.