Tunezia.info.hu

Tunézia kultúrája

Tunéziai nő

Tunézia a “legeurópaibb” arab ország. A francia gyarmati befolyás még mindig érezhető, az országot mégis az iszlám világhoz fűzi erősebb kötelék. Ennek ellenére Tunézia a legliberálisabb arab országok egyike.

I.e. 30.000 évvel ezelőtt a Földközi-tenger szintje megemelkedett, s elválasztotta Észak-Afrikát Európától. Ennek nyomán önálló bennszülött kultúrák fejlődtek ki Tunézia területén. Ezek közül a legfejlettebb a “capsai civilizáció” volt, amely a Cafsa-oázisról kapta nevét. A régészek finoman kidolgozott kőszerszámokat, késeket, csonttűket és strucctojásból készült nyakláncokat találtak a területen. A leletek az i.e.7000-4500 közötti időkből származnak. Az évezredek során a capsaiak keveredtek és összeolvadtak a föníciaiakkal, a rómaiakkal, a bizánciakkal és az arabokkal.

El-Jem-i amfiteátum a római időkből

El-Jem-i amfiteátum a római időkből

A VII. században az országa érkező arab kultúra olyannyira uralkodóvá vált, hogy az ország modern lakói észak-afrikai araboknak tekintik magukat. Az elszigetelt déli részeken fennmaradt néhány kisszámú berber közösség. Az 1230 és 1500 között, mintegy 300 éven át uralkodó Hafszida-dinasztina Tuniszt tette az ország fővárosává. Szintén ehhez az időszakhoz
köthető az arab öntudat erőteljes formálódása.

Tunézia új arculata

Tunézia mai arculatára jelentős befolyást gyakorolt az 1881 és 1956 közötti, 75 éven át tartó francia gyarmati uralom. Az ebben az időszakban bevezetett egészségügyi reformok annyira hatékonyak voltak, hogy az ország lakosság 1 millióról 4 millióra emelkedett.

Tunéziai fiatalok (forrás: BBC)

Tunéziai fiatalok (forrás: BBC)

Tunézia lakosságának fele 20 év alatti. A francia gyarmatosítók új iskolákat és saját stílusukat idéző kereskedelmi vállalatokat létesítettek. Ennek nyomán főként a városokban megjelent a modern, nyugatias ízlés és az idegenekkel szembeni tolerancia. A Tunéziába érkezőt biztosan meglepi a rendkívüli közvetlenség és a nagylelkű arab vendégszeretet.

Megélhetés

Tunézia legfontosabb ága a turizmus. Hajlamosak vagyunk az országot nap-perzselte, forró és terméketlen területként emlegetni, holott területének 60%-a mezőgazdasági művelésre alkalmassá teszi.

A datolya Tunézia egyik legfontosabb mezőgazdasági terméke.

A datolya Tunézia egyik legfontosabb mezőgazdasági terméke.

Északi hűvösebb tájain gabona, Cap Bon-félszigen pedig citrusfélék teremnek. A keleti part mentén a Sahelben olajfák termesztése folyik. A belső területek pedig tele vannak rétekkel, legelőkkel és oázisokkal. Ebből az okból a vidéki lakosság nagy része mezőgazdasággal foglalkozik. A part mentén a halászat és a turizmus a fő jövedelmi forrás.

Tunézia modern társadalma

A tunéziai társadalom alapja régebben a családi közösség volt. Erre mindig lehetett hagyatkozni, akár pénzügyi támogatásra, akár gyakorlati segítségre volt szüksége valakinek. Az egyén szorosan kötődött a családhoz, mely az azonos származású, azonos törzsbe tartozó, azonos faluban élő emberek nagyobb közösségét jelentette.

Ezek a csoportok összetartó erejüket a család becsületéből és a közös büszkeségből merítették, ami a tagok eredményin és hírnevén alapult. Ugyanilyen fontos erő volt a közös szégyen, amit a család jó hírnevének elferdítése okozott.

Lépcsőn ülő idős nő Sidi Bou Saidban.

Lépcsőn ülő idős nő Sidi Bou Saidban.

A tunéziaiak azonban egyre távolabb kerülnek falujuktól, egyre többen hagyják el a vidéki életformát, és költöznek városokba, így a hagyományos társadalmi kohézió veszélybe került, sőt gyakran már egyáltalán nem működik.

A jövedelmek, amelyek vidéken nagyjából megegyeznek, a városokban nagyban eltérhetnek, a család tagjaihoz fűzőfő kötelezettség pedig egyre veszít jelentőségéből. A városi  környezetben a szokások és ünnepek is kevésbé fontosak.

Már csak a falvakban tartanak hagyományos, zenével és énekléssel kísért esküvőket. Szintén hanyatlóban van a ziara nevű hagyományos szertartás, amelynek keretében az emberek évente kivonulnak a helyi szent ember sírjához. Ez az esemény, melynek során a házasságokat is  bejelentették és összehozta a helyi közösséget.

A változások hátterében elsődlegesen gazdasági szükségletek húzódnak, de nem hagyhatjuk figyelmen kívül a társadalmi fejlődés újabb lépcsőfokát, a nők szerepének változását sem. A születésszabályozás és magasabb színvonalú oktatás révén a nők megkérdőjelezik hagyományos társadalmi szerepeiket.