Az ókori történelem talán leghíresebb és legregényesebb városa. Karthago napjainkban Tunisz békés, ám drága külvárosa. Karthágó dicsősége a múlté, a föníciaiak tunéziai központjából és Róma észak-afrikai birodalmából elszórt romok maradtak csupán.
Karthagot i.e. 814-ben Tyr városából érkező föníciaiak alapították Dido királynő vezetésével. Az i.e. IV. századra Karthágó a föníciaiak tengeri birodalmának jelentős kereskedelmi központjává nőtte ki magát; a Földközi-tenger vidékének, sőt talán az egész ókori világnak a központjává vált.
Az ókori Karthago romjai
Fénykora nem tartott sokáig. Rómával való ütközése a római-pun háborúkhoz vezetett, melyre i.e.264-241, i.e. 218-201, valamint i.e. 149-146 között került sor. Az idősebb Cato római szenátorként a következő kijelentést tette:
“Ceterum censeo Carthaginem esse delendam” –
“Egyébként az a véleményem, hogy Karthagót el kell pusztítani.”
Róma i.e. 146-ban pusztította el Karthagot. A várost kifosztották, épületeit a földig rombolták. A legenda szerint a területet felszántották és sóval szórták be.
Huszonöt évvel később Augustus római császár elrendelte, hogy Colonia Julia Carthago néven új város épüljön a területre. Az így létesített város vált a római Afrika fővárosává, az oktatás és kereskedelem legfontosabb központjává. Manapság ennek a római városnak a romjait láthatjuk. A város 692-ben az arab hódítás áldozatául esett, köveit a tuniszi medina építéséhez használták fel.
Karthago teljes megismeréséhez legalább egy napra van szükség. Kevés embernek van azonban kellő ideje és energiája ahhoz, hogy egész nap egymástól távol eső romok között sétálgasson. A terület felfedezése kisvasúttal vagy lovas kocsival a legkényelmesebb.
Karthago egykori lakói
A karthagoiakról egyetlen írásos emlék sem maradt fenn, így meglepően kevés ismeretünk van életmódjukról. Főníciai elődeikhez hasonlóan éles eszű kereskedők voltak, a művészetért viszont nem rajongtak különösképpen. A földből kiásott leletek tanúsága szerint vallási rituáléik között még az emberáldozat is szerepelt. A Közel-Keleten egyébként egyáltalán nem volt ritka az elsőszülött fiú feláldozása.
Karthago romjai
A holdfénynél tartott szertartások során két és tizenkét év közötti fiúkat áldoztak Baal Ammon napsistennek és Tanit holdistennőnek. A ceremónián furcsa maszkot viselő zenészek és táncosok is részt vettek; ilyen maszkokat a Byrsa-dombon lévő Musée National de Carhage (Nemzeti Régészeti Múzeum) gyűjteményében tekinthetünk meg.
A papok a fiúk testét az istenek szobraihoz vitték, majd elhamvasztották. A hamvakat temetési urnákba helyezték, ezek napjainkban is fellelhetők a területen. A szertatások helyszínéül a terület legdélibb pontja, a Tophet szolgált, az egykori pun kikötő mellett, a mai Karthago-Salammbó állomás közelében. A pun időkből fennmaradt kevés lelet- edények és ékszerek- a szíriai, egyiptomi és görög befolyásról tanúskodik.