A modern Tunisz történelme 3000 évre tekint vissza, arab kötödése ellenére szabadelvű város.Egy kis tó menti településből lett virágzó kereskedőváros a VII. századi arab hódítás során.
Egyiptomi munkások ásták meg a 10. században azt a 10 km hosszú csatornát, mely Tunisz városától a tengerig vezet. Ezt a csatornát napjainkban La Goulette néven hívnak.
Tunisz, a főváros madártávlatból
A csatorna megépítését követően válhatott a város Európa és Afrika közötti kereskedelem fontos tengeri kikötőjévé. A város az 1230-1574 közötti időszakban élte virágkorát a Hafszida-dinasztia idején, amikor a lakosságszám meghaladta a 100 ezer főt.
Ebben az időszakban épült Zitouna-mecset mohamedán egyházi főiskolájával Afrika legnagyobb egyetemévé nőtte ki magát. A XVI. században a Habsburg-Oszmán háború során a Habsburgok elfoglalták a mecsetet és óriási pusztítást végeztek az épületben.
Zitouna-mecset (forrás: TripAdvisor)
Ezekben a századokban a fallal körülvett óváros (medina) is pusztulásnak indult. Az új épületek koloniál stílusban épültek. Ezáltal egyfajta kettősség jött létre a városban a régi és új városrészek között.
A város lakossága napjainkban meghaladja a 2 milliót főt. Tunézia gazdasági, kulturális, kormányzati központja, amivel vitathatatlanul az ország legjelentősebb városa. Itt tömörül Tunézia lakosságának egy ötöde.
Tuniszban a legnagyobb turisztikai attrakció kétségkívül a Bardó, mely ország nemzeti múzeuma páratlan régészeti gyűjteményével és mozaikjaival. A medina számos érdekességet rejt, melyet érdemes megtekinti.
A főváros közelében található Sidi Bou Said tunéziai művészek otthona. Fehér homlokzatú és kék zsalugáteres házaival Tunézia legszebb városának tartják.
A régi és az új Tunisz
Könnyű séta Tunisz új városából a medina középkori világába. Legjobb, ha délelőtt indulunk útnak,
mivel a mecsetek ekkor nyitva tartanak, a szukok pedig ilyenkor élénkebbek. A séta egy órát vesz
igénybe, de szánjunk időt a környékbeli barangolásra is.
A Palace de l’Indépendance-on indulunk, ahol a lenyűgöző neogótikus katedrális impozáns látványa
tárul a szemünk elé. A katedrális 1882-ben épült francia munkások kezei által. Szemben látható
a francia nagykövetség épülete, mely a francia gyarmati időkből való. A rezidens francia kormányzó
székhelye. Az Avenue de France-on sétálva elegáns árkádok és Tunézia legjobb üzletei találhatóak.
Avenue de France, Tunisz forgalmas belvárosi utcája
Az Avenue de France utca végén kis tér a Place de le Victoire található. A tér könnyen felismerhető
Bab el-Bahr íves kapujáról, mely a régi városfal tengeri kapuja volt. Északi irányban a brit nagykövetség díszes, zöld-fehér stukkós épülete látható. Földszintjén a nagykövetsége könyvtára van.
A séta Tunisz főutcáján a Rue Jemaa ez Zitounán folytatható. Az utca megőrizte középkori hangulatát, ahol helyi árusok serege vesz körbe minket. Mindannyian azon versengenek hogy az ő üzletükbe térjünk be. Zavarba ejtően sok portéka, a hangok, ízek és illatok kavalkádja. Az utca végén Jemaa ez Zitouna(Nagymecset) magas falai mellett tudjuk elhagyni a vásári forgatagot.
Jemaa ez Zitouna a mecset bejáratához lépcsők vezetnek fel. Az udvar nyugalma és békessége hatalmas öröm a medina forgataga után. A Zitouna mecsetet mind a négy irányból szukok (helyi piacok) veszik körül. Ha ezt fejben tartjuk, gyakorlatilag nem tévedhetünk el.
A mecset sarkánál balra fordulva a Souk el-Attarine-be jutunk.
Souq el Attarine, Tunisz
Souk el-Attarine az illatszerárusok piaca a XIII. század óta – a strandok telis-tele vannak apró, finom illatú parfümös fiolákkal. A következő kereszteződésnél balra fordulva a Souk des Étoffes-ba jutunk.
Souk des Étoffes a ruhapiac. A piros és zöld oszlopoknál teát és kávét fogyaszthatunk. Tovább haladva a Souk el-Troukig jutunk el. Itt található a hamisítatlan M’Rabet Café, mely kiváló hely a pihenésre. Kívül kicsi kertet, belül pedig gyékénnyel bevont padokat találunk.
Tegyünk egy kört a szukokban, míg vissza nem térünk a főbejárathoz. Végighaladva Rue Jemaa ez Zitounán sétánk kiindulópontjához jutunk.