Sfax és Kerkennah-szigetek
Ha az igazi Tunéziát keressük látogassunk el Sfaxba! Hagyjuk figyelmen kívül a város övező ronda ipari létesítményeket, inkább fedezzük fel a város turisták által alig látogatott medináját. Kerkennah-szigetek igazi tengerparti üdülőhely: pálmafák, kék tenger és kék ég.
Sfax
Sfax Tunézia második legnagyobb városa és legforgalmasabb kikötője. 20 km-es sávon nyúlik el a parton, s egy részébe csúnya ipari létesítmények települtek. A város központja a fallal körülvett IX. századi medina sokkal kellemesebb látvány nyújt. Sfax régi városrészét méltatlanul becsülik le és hanyagolják el a turisták. Ha a Kerkennah-szigetre tartunk, mindenképpen érdemes 1 órát szánni a város megtekintésére.
Sfax látképe
Tunézia azon kevés városa közé tartozik Sfax, hogy úgy sétálgathatunk a szukokban és medina utcáin, hogy nem kellemetlenkednek közben utcai árusok. Ha teszünk egy kört a városfal mentén, akkor érdekes házakat találhatunk, melyek állapota a nyomorúságos és elegáns között váltakozik.
A főút, a Rue de la Grand Mosquée a Nagymecset körül halad. Ide kizárólag muzulmánok léphetnek, így nem marad más hátra, mint valamelyik bejáraton bekukkantani sötét belsejébe. A külső kidolgozás sok ponton különösen alapos.
Dar Jalloui Múzeum
A ritkán látogatott XVII. századi arab város, Dar Jallouli az ország egyik legérdekesebb tárlatával büszkélkedhet, amely felér a tuniszi Dar Ben Abdallah gyűjteményével.
Dar Jellouli Múzeum, Sfax
A táblákkal csak zavarosan jelzett, nehezen megtalálható Musée Régional des Arts et Traditions középső udvarról nyíló termei ruhákat, ékszereket, ágyakat, bútorokat, faragott fatárgyakat és kalligráfiákat vonultatnak fel, de felfedezhetünk egy képet Mohamed lováról, Bouraqról is.
Egyik termét kizárólag a szempillafestéknek szentelték, egy másik pedig a házasság hatodik napján tartandó termékenységi ritust mutatja be, melynek során a pár hal fölött ugrál ide-oda!
Nyitvatartás: keddtől vasárnapig 9:00-16:30 között. Belépődíjat kell fizetni.
Kerkennah-szigetek
Az ide látogatók többsége a nyaralás alatt mindössze a tengerpart és a hotel között sétál, esetleg szörfözik vagy vízisízik. A szigeteket ugyanis tengerpartjai teszik érdekessé. Fehérlő homok, tiszta, áttetszően kék tenger, pálmafákkal szegélyezett part várja a látogatókat. Felszínük teljesen sík, a legmagasabb pont mindössze 10 méterrel emelkedik a tengerszint fölé. A szigetet felfedezni vágyók általában kerékpárral indulnak útra.
A szigetnek 15000 lakosa számára a tenger biztosítja a megélhetést: főként szivacsállatokat és polipokat gyűjtenek. A nők azzal foglalkoznak, hogy pálmalevélből kosarat, kötelet szőnyeget és halászkellékeket készítenek. A szigetlakók kedvességükről, jó természetükről és konyhaművészetükről híresek.
Kerkennah-szigetek magányos partja
Két fontosabb szigetet érdemes megemlíteni: az egyik Gharbi(az arab szó jelentése “nyugati”), a másik Chergui (az arab szó jelentése “keleti”). Az utóbbit Grand Kerkennahként is említik. A komp a Gharbi-szigeten található Sidi Youssefben köt ki. Innen az egysávos aszfaltos úton buszok közlekednek Melita településén keresztül az eredetileg a rómaiak által készített töltésúton.
A legtöbb szálloda Sidi Frej partszakaszon található. A Grand Hotellel szemközti tengerpartról két kilométeres utcácska vezet egy római erőd falai romjaihoz. Sidi Frejt elhagyva az út a szigetcsoport fővárosába Remlába vezet.
Sfaxtól 20 km-re keletre. Az egykor szárazfölddel összeköttetésben lévő szigetvilágra a sfaxi kikötőből indul a SONOTRAK elnevezésű komp.
Kairouan
Tunézia szent városa, mely 800 és 1057 között az ország fővárosa volt, számos csodaszép iszlám épületet vonultat fel. A por, a forróság, az állhatatos szőnyegkereskedők és a zűrzavar nem könnyíti meg a turista dolgát, mégis érdemes megtekinteni. A kényesebbek számára szervezett utazás javasolt.
A Kairouan név jelentése “karaván”. A várost Aqba Ben Nafi arab vezető nevezte el így 670-ben, miután Egyiptomból Tunéziába vezette csapatait, s itt létesített központot.
Nagy mecset, Kairouan
Azért választotta ezt a vidéket,mert mély kutakra és a lovak számára kiváló legelőhelyre lelt. Mellesleg számára kiváló legelőhelyre lelt. Mellesleg a terület fontos stratégiai pontnak számított, ahonnan irányítása alatt tarthatta a füves pusztaságot, és megtámadhatta a part menti megerősített bizánci városokat.
Kairouan mindig is eltért a többi kozmopolita part menti várostól, mind a mai napig tisztán arab, iszlám város maradt.Keresztények és zsidók egészen az 1881-es francia megszállásig nem is látogathatták.