Zitouna-mecset, TuniszAz arab nyelvben az iszlám szó jelentése: “Isten akaratának való” A judaizmus és a kereszténység mellett a világ három nagy monoteista vallásának egyike. Az iszlám elfogadja mind a judaizmus, mind a kereszténység prófétáit, köztük Jézust is, akit azonban nem ismer el Isten fiának.
Az iszlám vallás a VII. században jött létre, amikor is egy mekkai kereskedő, Mohamed meghallotta Allah szavát. Lejegyezte az isteni üzenetet. Így keletkezett a Korán (jelentése: “kinyilatkoztatás”), ami kijelöli a viselkedés és a társadalmi rend szabályait a muzulmánok számára.
Ilyen például a Harmincnapos böjt ramadán idején (a muzulmánok napkeltétől napnyugtáig nem ehetnek, nem ihatnak és nem dohányozhatnak).
A tunéziai muzulmánok többsége az iszlám mérsékelt, ortodox, szunnita ágához tartozik. Egyedüli kivétel a jerbai kharidzsita és a neftai suti szekta. Az 1950-es, 60-as években Tunéziában visszaesett a mecsetek látogatottsága, mára azonban az iszlám újjáéledt, a teli mecsetekben gyakran látni fiatal híveket, sőt új mecsetek épülnek.
Az iszlám feléledése minden bizonnyal válasz a Bourguiba elnök által megkezdett nyugatiasodás gyors folyamatára, amelynek kéretlen kísérője az elanyagiasodás és a korrupció. Az iszlám spirituális értékeihez való visszatérés kiragadja a fiatalokat a reményvesztettségből, és segít nekik saját öntudatuk kialakításában.
Az iszlám fundamentalizmus
Az többi mérsékelt arab államhoz hasonlóan Tunézia is tart az irán iszlám terjedésétől, így már 1979-ben megtiltották az országban az iszlám fundamentalizmus mindenféle megnyilvánulását. Röviddel az 1981-es választások előtt megalakult a Mouvement de la Tendence Islamique (MTI), melyet azonnal betiltottak, vezetőit pedig bebörtönözték.
Ben Ali idején a politikát eleinte a cenzúra lazítása, illetve a napjainkban En-Nahda (újjászületés) nevet viselő MTI eltűrés jellemezte, sőt a párt legalizálása is szóba került. Miután azonban 1990-ban az iszlám fundamentalisták elsöprő győzelmet arattak az algériai választásokon, Tunézia aggódni kezdett, amit újabb elnyomás, az En-Nahda betiltása, illetve számos letartóztatás és kivégzés követett.
Az elnyomás újabb huláma kiváltotta a nemzetköz emberi jogi szevezetek tiltakozását. Főként Franciaország fejezte ki nemtetszését – különösen a francia sajtóval szembeni cenzúra és a francia újságírók kitoloncolása miatt. Ben Ali elnök válasza minderre az volt, hogy elítéli, hogy a külföldi újságírók és emberi jogi szervezetek beavatkoznak az ország belügyeibe, ugyanakkor biztosította a világot arról, hogy Tunézia továbbra is tökéletes nyaralóhely marad a turisták számára.