Djerba és Dél-Tunézia

Djerba és a déli országrész

Dél-Tunézia a berberek földje. Omladozó, mégis csodálatos ksarjaival, Djerba fejlődésben lévő nyaralóhelyével, Matmata földalatti lakásaival és a Szahara kietlen, sziklákkal tarkított peremével az ellentétek világa. A települések a sivár hegyhátak természetes határvonalai mentén alakultak ki.

A hegyekkel tökéletes kontrasztban áll a délen fekvő Ile de Djerba a “lótuszevők” legendás szigete. Lótuszevők szigete, melyet Odüsszeusz és társai a lótuszt megízlelve oly nehezen tudtak csak elhagyni. Úgy tartják, hogy egy djerbai datolyapálma nedvéből, a laghmiből ittak. Odüsszeusz csak nagy nehézségek árán tudta embereit visszakényszeríteni a fedélzetre. Leszármazottaik állítólag még ma is a szigeten élnek.

Djerba Tunézia egyetlen olyan része, mely egész évben a turisták kedvelt célpontja. A nyaralók általában a északkeleti homokos nyaralóhelyet Plage de Sidi Maharest keresik fel. Ha berber falvakra, a matmatai barlaglakásokra vagyunk kiváncsiak, a Chott el-Jeridre és oázisaira, Tozeurre és Neftára vagyunk kiváncsiak, Djerba kiváló kiindulópont lesz.

Ha az ország déli részét kívánjuk felfedezni, Djerba akkor is kézenfekvő választás. Legalább egy hetet érdemes itt eltölteni, hogy jusson idő a belső területek megismerésére és a tengerparti pihenésre.

Két egész napos programot érdemes rászánni a matmatai barlanglakások megtekintésére és egy napot pedig a déli berber erődfalvak környékére.

A régió történelmét nagyban befolyásolta a területre letelepedett földművesek és fosztogató nomádok konfliktusa. Az oázisokban öntözéses földműveléssel és gyümölcstermesztéssel foglalkozó berberek kénytelen voltak megküzdeni a betörő arab törzsekkel a föld birtoklásáért.

Az arabok felégették, elpusztították a berber ültetvényeket, hogy az így felszabadult terület legelőként szolgáljon csordáik számára. Egész Tunéziában ez volt a leginkább törvényen kívüli hely, a XVIII-XIX. századi utazó nem is merészkedett ide. Manapság természetesen nem kell ilyen veszélytől tartanunk.

A djerbai szigetlakók élete ennek ellenére sem nevezhető ideálisnak, hiszen az ültetvények termelékenysége kizárólag kemény munkával és sok öntözéssel biztosítható. A kevés csapadékot összegyűjtik, a kutakból enyhén sós vizet nyernek. Az olajfa, füge és pálmafa termesztéséhez a sziget saját vízkészletét használják.

A szigeten jelentős kézműves ipar is meghonosodott az évszázadok során. A fémmegmunkálás, szövés, festés és fazekasság mestersége a föníciai időkből való.

A sziget a történelem során megőrizte függetlenségét, csak 1604 óta tartozik a szárazfölddel közös közigazgatás alá. A férfiak közül sokan költöztek nagyobb kereset reményében a szárazföldre, a közösségen kívüli házasság még ma is nagyon ritka.

Houmt-Souk, Djerba legnagyobb városa

Houmt-Souk Djerba és sziget fővárosa és legnépesebb települése. Nevének jelentése “piacnegyed”. A város árkádos épületei felhívják figyelmünket, hogy egyedi, más településsel összetéveszthetetlen városi építészettel van dolgunk. Houmt-Souk nem zsúfolt, hanem kifejezetten nyugodt város. A település piaca kellemes élményt nyújt, rohanásnak és nyüzsgésnek nyoma sincs.

Houmt-Souk két látványossága a Népművészet és Hagyomány, ahol djerbai ruhákat, edényeket és ékszereket tekinthet meg a látogató.

A másik pedig Borj el-Kebir, egy XV. századi erőd a kikötő keleti végén. Érdekessége, hogy kapuját ágyúk szegélyezik.

Népművészet és Néphagyomány Múzeum
Nyitvatartás: szombat-csütörtök nyáron 9:00-12:00 és 14:00-18:30
télen 9:00-12:00 és 14:00-17:30 között

Borj el-Kebir
Nyitvatartás: mindennap 8:00-12:00 és 14:00-17:00
Belépődíjat kell fizetni!

Guellala

A sziget déli részén fekvő Guellala a djerbai fazekasmesterség központja. A város híres fazekasboltjairól, gyakorlatilag nem és kínál más programot, mint a vásárlást. Itt árulják legolcsóbban a díszes tányérokat.

Ksour-Chenini

Lenyűgöző fekvésű berber erődfalu Chenini. Ha önállóan utazunk, a nyári csúcsforgalmat úgy kerülhetjük el, hogy mielőtt az aszfaltos út bekanyarodna a város központjába rátérünk a balra tartó közvetlen útra.

Az út a házak között kígyózik, és egy fehérre festett mecsetnél, az erődítménnyé alakított hegyhát közelébe ér véget. Innen gyalog kell feljutnunk a hegyhát legmagasabb pontjára, hogy aztán  gyönyörködhessünk a hegyoldal patkó alakú részén épült házakban.

A domboldal felső részén található, téglából épült házak – némelyikük a XII. században készült – már lakatlanok, számos lejjebb  helyezkedő barlanglakás azonban mind a mai napig lakott. Kövessük az alacsonyabbra épült házak között kanyargó utat, amely elvezet egy másik elhagyott faluba. Ez egy szakadék mellett található, és arról híres, hogy belseje föld alatti mecsetet rejt.

Foum Tataouine-től 18 km-re nyugatra. Douirattól 20 km-re északkeletre.

Douirat

Ez az erődfalu a táj legszembetűnőbb, 700 méteres hegycsúcsán helyezkedik el. A szikla homoksárga  oldalába vájt épületek közül kitűnik egy fehérre festett mecset. Cheninitől eltérően Douirat nem számít turistaattrakciónak, alig jön el ide valaki. Az új, alacsonyabban megépült, az 1960-as évek óta álló településnek köszönhetően a régi falu nagyrészt lakatlan.

A gharok(barlangok) egészen a XIX. századig több mint 5000 embernek adtak otthont. Az itt maradt nők rendkívül rossz szemmel néznek a külföldi turistákra, ezért kellő körültekintéssel – vagy egyáltalán ne – fényképezzünk. Az itteni mecsetben található az ősi berber nyelv egyetlen ismert feirata, tartalmát máig homály fedi. A mecsetbe kizárólag muzulmánok léphetnek be.

Foum Tataouine-től 13 km-re délnyugatra.

Foum Tataouine

A Foum Tataouine berber kifejezés, jelentése “források szája”. A hely legfőbb nevezetessége, hogy ezen a helyen élt Luke Skywalker. Ez az ország legdélebbi pontja, ahova még ellátogatnak a turisták. A helyszín nem tartogat túl sok meglepetést, kivéve talán, hogy itt forgatták az X-akták utolsó jelenetét.

A francia időkben épült város még mindig olyan, mintha gyarmati helyőrség lenne: széles, pálmákkal szegélyezett főútjáról – melyet természetesen Habib Bourgaiba sugárútnak neveznek – homokos utcák  nyílnak. A franciák helyőrségi városként, katonai bázisként használták a települést.

A hétfői és csütörtöki piac színes látványosság: árulnak itt birkát, olajbogyót és hely készítésű  takarót, a turisták mégis leginkább azzal töltik az időt, hogy a sokféle, távolabbi falvakból vagy  nomád táborokból érkező helyieket nézegetik. Helyi ínyencségnek számít a kab el-ghazal, más néven corne de gazella (gazellaszarv), az a szarv alakú, mogyoróval és mézzel töltött sütemény.

Gabestől 120 km-re délre.

Ghomrassen

A mély völgyben elnyúló Ghomrassen a legnagyobb település ebben a jellemzően berber régióban.  Megtekinthetjük a lakatlan barlanglakásokat (ghar); ezek egyetlen szobából állnak, főző- és  lakrésszel. Többségük azonban a kőomlás miatt veszélyes.

Ghormassen után, a Foum Tataouineba vezető úton szembetűnik egy ksar. Akár be is hajthatunk lenyűgöző udvarába, mely ugyan elhagyatott, mégis kiváló állapotban van.

Foum Tataouine-től 24 km-re északnyugatra.

Guermessa

A legfrekventáltabb, egyben legrégibb – mintegy 800 éves – sziklatetőre épült berber falu. A főútról tisztán látható, alapos felfedezése mégis nem kevés energiát és kitartást igényel.

A lábánál fekvő modern település már elszívta a lakók többségét, néhányan azonban a higiénia és az áram hiányából adódó viszonylagos nehézségek ellenére is a sziklatetőn maradtak. A közvetlenül a puszta hegyhátba vájt házak ablakai olyanok, mintha több száz szem figyelné az ember minden mozdulatát.

A helyiek állítják, hogy a feljutás mindössze negyedórába telik, a turistáknak azonban még egy óra sem elegendő.

Foum Tataouine-től 18 km-re nyugatra.

Ksar Haddada

Ez az apró, Ghomrassentől mindössze néhány km-re északra fekvő település hibátlanul helyreállított  ksarjától híres. A város néhány térképen Ghomrassen-Haddadaként szerepel. Jó szórakozás bolyongani a  kis lépcsők, udvarok és tetőteraszok labirintusában, főleg a gyerekek élvezik.

Fénykorában a ksar élelmiszerraktárként szolgált, melyet négy helyi törzs, a ghomrasseni Haddada és Hamdoun, és két szintén helyi, de líbiai és marokkói eredetre visszatekintő törzs használt. Ezen a helyen forgatták a Csillagok háborúja néhány jelenetét.

Ghomrassentől 5 km-re északra.

Ksar Ouied Soltane

Tunézia legjobb állapotban fennmaradt ksarja az Ouled Soltane, melynek két udvara máig ép. Ghorfái négyemeletnyire magasodnak, külső fala pedig kiváló állapotban maradt ránk. A ksart raktárként használták a gabonafélék és az olajbogyó számára. Viszonylagos elszigeteltsége miatt mind a mai  napig megtöltik a helyi közösségek, melyek életmódja mit sem változott az évszázadok során.

A pénteki imádság után az Ouled Chehida törzse két udvaron tartja tanácskozó gyűlését. Ez a félnomád törzs alapvetően itt lakik, bár az év egy részét birkáikkal, öszvéreikkel és tevéikkel a legelőn töltik. A ksar november végén helyi fesztiváloknak ad otthont.

Foum Tataouine-től 19 km-re délre.

Remada

Remada Tunézia legdélebbi városa. Kis oázis, ahol már a rómaiak létesítettek egy kis méretű erődöt. A terület napjainkban alapvetően katonai fontossággal bír, hisz ez a Líbiával szembeni védelem első vonala. A délkeletre fekvő Dehibat a legdélebbi átkelőhely, ahol a civilek átléphetnek Líbiába. Az innentől délre, Tunézia legdélibb kiszögellése felé nyúló területre nem léphetnek látogatók. A zónába való bejutáshoz szükséges különleges engedélyeket gyakorlatilag lehetetlen megszerezni.

A délnyugaton fekvő Borj Bourguiba egyszerű település, különlegessége, hogy itt található az a börtön, ahol Habib Bourguibát fogva tartották.